Hatodik napon

Isten hat nap alatt teremtette meg a világot, majd megpihent. A hatodik nap után azonban nem csak egyszerűen megpihent, hanem tökéletesítette művét és látta, hogy az jó. Valami ilyesmi történt velem is…

Hatodik napon – 7. nap

Amikor a bejegyzéseket írom, az mindig plusz két napot jelent, ugyanis a nulladik nap volt az első, az első pedig a második, amikor elkezdtem a nulladik nap bejegyzésével. Tudsz követni? 🙂

Mindazt, ami ez alatt az egy hét alatt lejátszódott bennem, azt igazából nem tudom eldönteni, hogy kívánjam e másnak, mint megtapasztalást, vagy az ellenségeinknek se kelljen átélni ezeket… Borzasztó volt, de egyben varázslatos és földöntúli is. Úgy érzem magam, mint aki felszámolt egy mérgező blokkot önmagában, felégetett egy hidat a háta mögött és kijutott a fényre, ahol élete egy teljesen másik perspektívából kezd el virágozni. Az első három nap kritikus volt, már legalábbis ami a cigi utáni sóvárgást és az elvonási tüneteket jelentette. Ugyanakkor varázslatos megértéseket is hozott számomra, ami nem történt volna meg, ha nem hozom meg ezt a döntést és nem érzem a szenvedést a tisztulásban. Mert hazudnék, ha azt mondanám nem szenvedtem, de mindenképpen megérte.

Egy hét után még nem is lehet nagy az arcom, már most hallom: Ó nem tart ez sokáig! – mondják a jóakarók. Igazából abszolút nem érdekel ki, mit gondol, az az ő dolga, ez meg az enyém. Jól érzem magam és csak ez számít! És itt nem csak az érzés ami fontos, hanem döntéseink tiszta és tudatos következményei, ami egy blokk feloldásával kezd el áramolni az életedbe. Mert bizony erről van szó. Tudtam mit akarok és miért akarom, de arról fogalmam sem volt, hogy az hogyan fog megvalósulni. Igazából most sem tudom hogyan fogom megvalósítani a céljaimat és vágyaimat és most sem érdekel hogyan fog megtörténni, egyszerűen érzem és tapasztalom, ahogyan megtörténik és csak ez számít.

Tulajdonképpen a tejködben sem látja a sofőr a teljes utat, csak a maga előtt lévő 5 métert, mégis eljut Albertirsáról Budapestre. Az is lehet, hogy elmondták neki, hogy ez egy veszélyes üzem és semmiképp sem lenne célszerű útnak indulni, hiszen jó eséllyel nem fog célba érni és még halálos végkimenetelű balesetet is szenvedhet. A sofőrt nem érdekelte, hogy ki, mit mondott, egyszerűen kocsiba ült és bízva saját magában útnak indult. Valóban csak az előtte álló 5 métert látta és kicsit több időbe telt neki ugyan, de elért Budapestig épségben és egészségben. Sarkalatos példa, de az élet sem működik másképpen.

Szóval teljesen mindegy, hogy nem látod mi a következő lépés, egy a fontos: a cél! Ha az ott lebeg a szemed előtt, akkor semmi és senki nem állíthat meg! És teljesen mindegy, hogy miről van szó, ha akarod, akkor tied! Bármire képes vagy!

A Teremtő teremtett teremtése teremtésre termett!

Ez kétségtelen tény! Ha a Teremtő ereje bennünk van, akkor azzal a célzattal adta nekünk ezt az áldást, hogy mi is képesek legyünk saját magunknak megteremteni a saját világunkat. Isten jól érezte magát a Paradicsomban, mi több, imádta az alkotását és benne a tökéletes lényt, az embert. Saját magát adta ajándékul nekünk teremtő ereje és lehelete által, végül is így is lehetne értelmezni a történetet. Éppen ezért az elmúlt hat nap munkái és megpróbáltatásai véget érte után én is megpihentem és most valami olyan dologra készülök, amihez sokkal nagyobb önmagamba vetett hit és kitartás szükséges, mint a dohányzásról való leszokáshoz. Úgy gondolom, hogy ha azt sikerült megtennem, akkor számomra nem létezhet lehetetlen, sem akadály, eljött az ideje annak, hogy saját világomat, saját életemet megteremtsem magamnak.

Valami már most elindult. Érdekes ajánlatokat kaptam a napokban szakmai szempontból, ami mindenképpen gondolkodásra sarkallt, meghívtak egy nívós fesztiválra is előadónak a nyár végére (a nyár brutál szinten be van táblázva és már 4 lefixált előadásom van 3 fesztiválon és egy klubban). Megtisztelő! A művészi munkáim is egyre összetettebb képet alkotnak, amiből kézzelfogható eredmények készülnek és a stabil partner bázis is érkezőben van, már nagyon mutogatja magát. 🙂 Spirituális gyógyítómunkámat sokak örömére folytatom, ami majd az oldalra is felkerül az előadások és egyéb programok időpontjaival. Egyelőre most nem akarok a honlap szerkesztésével foglalkozni, ha itt az ideje, úgy is közzé fogom tenni.

Köszönöm neked, hogy figyelemmel kísérted/kíséred megpróbáltatásaimat, bízom benne, hogy neked is tudtam és tudok adni a történetemmel. Csak arra szeretnélek biztatni, hogy csináld azt, amit szeretnél és élj olyan boldogságban, ami számodra a legáldásosabb! Senki nem mondta, hogy könnyű lesz az elindulás, de azt sem, hogy halálra vagy ítélve a gyártósor mellett igaz? Pedig mindkét állítás igaz és hidd el, mindig neked lesz igazad! Kérdés csupán, hogy milyen gondolatot erősítesz meg magadban…

 

Borítókép: maxpixel.net