Keresztény kontra spirituális – megvetés vagy megértés?

Aki hiszi, imádja, könyörög és féli az Istent, az maga is fél és bizonytalan minden lépésében. De aki tudja, beszél vele és előre köszönetbe bocsátkozik egy kérésében, akkor ő most pokolra való vagy tudatos valami olyanra, amire mindig is tudatos volt az ember?

Egy kis történelem

Ha csupán csak azt vesszük alapul, hogy a Földön élő összes nemzet természet közeli szertartásokat végzett az idő fogalmának megjelenése előtt is, és Istennel létesített kapcsolatot – tudatállapottól függetlenül – akkor miért vált megbotránkoztatóvá a kereszténység körében ugyanez a tevékenység napjainkban? A válasz egyszerű: a hatalom, az irányítás és a félelemben tartás! Mert aki másként lát, az valami olyat tud, amit másnak nem szabad! Felismerte az igazat?

Azért ennyire ne haladjunk előre! Maga a kereszténység az I. században alakult ki, ami természetesen Jézus tanításaira épül. A kereszténység akkor viszont nem létező dolgokat tanít, ha:

– Jézust, János megkeresztelte a Jordán folyó vízében – tehát már akkor is létezett keresztség, ősi hagyományok szerint!!! Amit fogalmazhatunk akár a Fényből jövő köszöntésének is!
– Pilátus is meglátta, hogy egy tiszta emberről van szó, aki csak annyit szeretett volna, hogy értsd meg azt, hogy bármire képes vagy!
– Mert “Isten nem lakozik kézzel csinált templomokban, hanem bennetek van!” – mondta Jézus.
– Felrúgta a szabályokat egyszerű emberként, ráadásul szombaton. Azonnal meg is kapta a jelzőt, hogy “nagyevő vagy és részeges!”, amire egy egyszerű válasszal reagált: “a szombat van értem és nem én vagyok a szombatért”.
– Életének 12 és 33 év közötti intervalluma nem szerepel a Bibliában, ellenben a szanszkrit bővelkedik benne. Egyértelmű tehát, hogy spirituális tanokat végzett, majd beavatott papként, mágus királyként tért vissza, hogy átadja ezt a tudást tanítványainak.
– Egy prostituáltat vett feleségül, akitől gyermekei is születtek.

1920

A mágia ördögtől való, sötét dolog – állítja a keresztény. Akkor miért vesz benne részt?

Gyökeres hagyomány rengeteg családnál a keresztelés egy adott keresztény felekezetben. No de mi történik ilyenkor? A pap vagy a lelkész egy szertartás keretén belül használja a víz és a szó mágiáját, egy programot beleültetve a gyermek elméjébe, amely így hangzik: “Bűnben születtél és bűnben fogsz meghalni!” Csak úgy árad belőle a szeretet és a jó indulat harmóniája…

Gyakran kérnek meg egyházi személyeket, hogy szenteljék fel a házat, amiben élnek a hívő keresztények, hogy a küszöböt a gonosz erők ne léphessék át. Ilyenkor szentelt vízzel locsolják tele a házat és a G, M, B (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűket rajzolják fel az ajtófélfára.

Ugyancsak mágiát használnak, amikor az áldozás, illetve az úrvacsora szertartását végzik. A víz és a szó mágia a legerősebb és legegyszerűbben alkalmazható dolog a témában.

De felhozható jó példának a keresztény szimbólumok közül a kereszt is, ami már önmagában a szenvedést jelképezi. Egy keresztvetés alkalmával felruházza magát annak használója a negatív energiákkal, hiszen fordítva rajzolja magára. Feltűnt? Ezért is ül a pápa egy hatalmas fordított kereszttel ellátott trónon. A Vatikán az idők során megszámolhatatlan sátánista szertartást végzett és végez a mai napig is, ahol a gyermekáldozatok, a pedofília, a prostitúció és a szexuálmágia folyamatosan jelen volt és van. Akkor most hogy is van ez? Ki a gonosz és ki végez sötét mágiát?

vatican1

Elég csak abba belegondolni, hogy egy egyszerű pohár víz megszentelése a keresztény szimbólumokkal felruházva csökkenti annak energiaszintjét, amíg az ősi szimbólumokkal felruházva jelentősen növeli. Ezt egy egyszerű energetikai méréssel bárki meg tudja mérni.

Feloldozlak bűneid alól

A katolikus meggyónja bűneit a papnak, aki feloldozza őt, ha elmond 5 miatyánkot, meg egy ezrest bedob a perselybe. És minden megvan oldva ezzel. A református bármit is tesz, magában megbánja bűneit és szintén minden rendben van. Utóbbi már közelebb áll a spirituális ember gondolkodásához, aki viszont megbocsájt. Először magának, majd a másiknak. Mert mi az, hogy bűnbocsánat? Mi az, hogy bűn egyáltalán? Mózes lejött a hegyről kezében a tízparancsolattal és kapásból legalább hatot vétettek a benne foglaltak ellen. Ha aszerint kellene élnie mindenkinek, akkor a kereszténység tudatában nem létezhet megváltás, mindenki automatikusan a pokolra jut! Ennek értelmében nem létezhet bűn sem, hiszen mindannyian egy adott folyamat részesei vagyunk, ahol nincsenek véletlenek. Aminek meg kell történnie, azt úgy sem tudod megakadályozni, maximum késleltetni. Így érthető meg igazán, hogy ha létezik is bűn, akkor kizárólag csak egy lehet az: a megbocsájtásra való képtelenség!

A spirituális ember nem hisz

Ezzel már tökéletesen egyet tudok érteni, hiszen ő tudja, hogy van! Tudatos önmagára, a környezetére, az életre és mindarra, ami abban láthatóan és láthatatlanul is megjelenik. Tiszteli az ősiség hagyományait és beavatkozásai által folyamatos, személyes kapcsolatot ápol Istennel. Tudja, hogy ő is Isten része, terve, darabja, így ugyanarra képes, amire Atyja. Ezért meditál és mindezekért fejleszti magát, hogy tökéletesen megértse, hogy a tökéletesen összerakott szervezete milyen energetikai mozgásokra képes és mindezekkel mit tud létrehozni. A megértéseket keresi minden szituációban és tudja, hogy a világban nincs jó és rossz, hiszen minden ő érte van, az ő javát szolgálja. Így hát nyugodt szívvel jelentem ki, hogy a spirituális ember mélyebb kapcsolatban van Istennel és az égiekkel, amihez nem szükséges templomba járni. A lélek tesz emberré és nem az, amit az egyszerű szem lát.

Gyógyít és kapcsolatban áll a szellemvilággal, az angyalokkal? Azért vált spirituálissá, mert tudja, hogy a világ nem olyan, amilyennek mondják. Sokkal összetettebb annál. Képezte magát és megtanulta használni azon képességeit, hogy igen, segítsen hazatérni a kóbor lelkeknek, feladatot adjon az angyaloknak, hogy élete teljessé váljon és megértse ittlétének okát. Magyarul azt teszi, amit Jézus kért az emberiségtől. Ő sem rejtette véka alá a reinkarnáció lényegét, sőt, rengeteget tanított róla. Minden ittlét célja a tanulás, a fejlődés, egészen addig, amíg már nincs mit tanulni. Ez a megvilágosodás, és a nagy titok, maga a cél. Ezért születünk újra és újra, egészen addig, amíg már nem lesz rá szükség.

Hogy ezek alapján ki mit választ, az legyen az ő döntése, hiszen joga van hozzá. Ő dönti el hányszor akarja újraélni ugyanazt, csak a tudatosság fejleszthető és a kulcsa is az egész életnek. De a legfontosabb: Tegyük ezt békésen egymással, előítéletek nélkül!