Ókori légitársaságok

ufomagazin_16_05Rohamosan fejlődik a technika és az emberiség tudása is folyamatosan bővül, újabb és újabb teóriákat gyártva, amelyek törvényekké alakulnak át, felrúgva ezzel a már létező fizikai alapdogmákat. Természetesen nincs ezzel semmi baj, tökéletes módja ez a biztonságos információ áramlásnak, amelyet célszerűbb lenne hozzászoktatásnak nevezni inkább. De vajon szükségszerű az efféle eljárás vagy esetleg elmélyedve a paleoasztronautikai felfedezésekben választ kaphatunk a fejlődéssel kapcsolatos kérdésekre? Gyanítom igen.

Mesélő múlt

bogota1
A több ezer éves aranylelet egy repülőgépmakett

A bogotai arany leletekről és a szakkarai madárról már rengeteget hallottunk. Jellemzőjük, hogy olyan civilizáció emberei készítették őket, akik jelen történelmi kötelező tudásunk szerint nem ismerhették a repülés képességét, így arra alkalmas eszközöket sem készíthettek. Erre ismételten ott a többes cáfolat, miszerint a szakkarai madár lelőhelye mellett közvetlenül ott áll a hieroglifa a “repülni akarok” felirattal. Természetesen ez még mindig nem bizonyíték értékű, mondja a szkeptikus, de hogy tökéletes aerodinamikai felépítése napjaink mérnökeit is gondolkodásra sarkallta, az már elárulhat valamit az igazságról. Mérnökeinknek köszönhetően mindkét modellnek megépítették a méretarányosan felnagyított mását, amik érdekes módon tökéletesen repültek a levegőben. A gond csak az, hogy időben nem elhelyezhető a lelet, mert legalább ötezer évet kellene visszamenni és az természetesen nem elfogadható a tudományos trend szerint, hogy akkor bárki is repülésre alkalmas dolgokat épített volna.

Ókori repülőterek

Amennyiben a szakkarai madár körüli információk a paleoasztronautika képviselői szerint

vimana-1
Egy repülő város, Vimana

helyesnek bizonyulnak, úgy máris tágabb értelmet nyer az egész témakör, miszerint nem csak repülésre alkalmas eszközöket készítettek, hanem egy világméretű hálózatban is kellett, hogy használják őket. Ennél a gondolatnál egy újabb kirakós darab kerülhet a helyére és magyarázatul szolgálhatnak a világszerte felbukkanó levágott hegytetők, amik a leszállóhelyek szerepét tölthették be. Ezekre a helyszínekre való eljutást segíthették tájékozódási pontokként a szakrális és megalitikus épületek, valamint a petroglifák, amelyek csak a magasból szemlélve vehetőek ki, mint például a Nasca vonalak. Nyílván nem turisztikai célzattal használták ezt a világméretű hálózatot, de hogy kereskedelmi jelentősége

b-baalbek-15
Baalbek ókori repülőtere

mindenképpen volt a dolognak az teljesen bizonyos. Elég csak az angliai Stonhenge köveire gondolni, amely asszuáni gránit. Egész Európában nincs ilyen kőzet, nem, hogy az északi féltekén! Vagy a maja romvárosok több pontjánál felbukkanó jáde, amit kizárólag a keleti kultúra használt csak fel, a többi népcsoport nem tesz róla említést az ókor történelme folyamán. De térjünk vissza a leghíresebb ókori repülőtérre, amit még a Gilgames eposz is megemlít! Ez nem más, mint a libanoni Baalbek, ami megint csak nem meglepő módon sumer, az emberiség bölcsőjeként ismeretes egyik legfontosabb város. Az itt található Jupiter templom tökéletesen alkalmas méretéből és kialakításából adódóan egy leszállópályára. A kőtömbök amelyből építették máig megmagyarázatlan, hiszen ember nem lenne képes megmozgatni ilyen 100 tonnás köveket, még a napjainkban használatos komoly hidraulikai gépekkel sem. Újabb magyarázat, miszerint földönkívüli technika vagy beavatkozás során kerültek oda a helyükre, más megoldás nem lehetséges.

Repülő eszközök

rukma_vimana
A Mahábhárata a vimanák technikáját is leírja

Az erre alkalmas repülő eszközöknek a technikai leírását a szanszkrit Mahábhárataban meg is találhatjuk. Ráadásul nem csak méreteikről beszél, hanem a teljesen pontos technikai leírása is olvasható az ősi iratokban, olykor repülő városokként említve azt. Ezek az úgynevezett Vimanák cseppfolyós fémmel, azaz higannyal működtek giroszkóp segítségével, amit a mai tudomány még csak gyerekcipőben ugyan, de kísérletekkel alátámasztja, mint repülésre alkalmas lehetséges megoldás. Ezenkívül részletezi a legénység férőhelyét, a szerkezet rakterének méreteit, valamint a Vimanára szerelhető harci fegyverek tulajdonságait is.

Ókori légi csaták

Ugyancsak a szanszkrit tér ki teljes részletességgel az ókori atomháborúk meglétére, amik a levegőben zajlottak. A keleti mitológiákban nagyon szépen nyomon követhető, hogy ki,
mikor és miért követett el bárminemű támadást a másik ellen. Amint azt már tudjuk, egy

mohenjo-daro
Mohenjo Daro romjai nagy háborúról tanúskodnak

világméretű háborúról beszélünk, ennek nyomai és radioaktív maradványai, esetleg vitrifikált környezete a mai napig műszerekkel mérhetőek és kimutathatóak. Ilyen Mohenjo Daro romjai, Sodoma és Gomora története vagy az Egyiptom több pontján lévő sugárzás nyomai, ami a piramisháborúk idejéből maradt fenn. Mint ismeretes, előtte Egyiptom igen gazdag volt a zöld övezetekben és nem volt sivatagos, mint napjainkban. Ez pontosan

sphinxbattle480
Egyiptomban piramisháború dúlt

ennek a következménye. Fontos megemlíteni, hogy a sumer Gilgames eposzban még az is olvasható egy kisgyermek számára is egyértelműen érthetően, hogy az egyik helyszínen tett istennél való látogatás egy katonai létesítményben történt, amit robotok védenek, repülésre alkalmas gépek állomásoznak és sugárfegyverekkel felvértezett katonák gyülekeznek a gépek körül. Mindez ismereteink szerint 6000 évvel ezelőtt!

Hol az igazság?

Mégis hogyan lehetséges ez, ha az ókori civilizációk teljesen függetlenek voltak egymástól? Úgy, hogy történelmi alap igazságok szándékos elferdítéseinek áldozatai lettünk és igenis elég konkrét kapcsolatban álltak az ősi kultúrák egymással. Tulajdonképpen az első csoport elhintette a magot, majd távozásuk után hagyták magukra az embereket (utalva ezzel a sumer történelem valódiságára és az annunakik hagyatékaira, vagyis jelen társadalmunkra és korunkra), de a második csoport még istenekként uralkodott az emberek felett. Tulajdonképpen ez azóta sem változott, csak más titulusban szerepelnek a köztudatban.

(Ufómagazin, 2016. május)